Ms Littlewood verseskönyve: Én és maga

Én és maga

Hogy magát is éppen ma este
hogy magát is éppen ide le
hozta a lába tán kileste
szokásos köreim ki vele

még jobb ha hallgat sejtelmesen
véletlen lehet csak semmi más
botoljon meg keresse szemem
front lesz vagy bolygó-együtthatás

engem már sápaszt az éjszaka
nekem már tükör az életem
hogy maga és én én és maga
hisz ez már tiszta történelem

kérdés volt előbb vagy állítás
játssza csak el hogy milyen hanyag
énbennem több lett a számítás
magában több lett a műanyag

de én és maga maga és én
egy rügy ami csúnyán elfagyott
csendben mulatok baklövésén
tudja már nem olyan nő vagyok

következésképp elég fáradt
és unalmas is meglehetőst
hidegen hagy a csiszolt látszat
ne adja nekem a mesehőst

a közösségi médiából
tájékozódom én is uram
lekoptunk a közös diákról
ott követheti életutam

mert én és maga maga és én
egy kiradírozott tévedés
családi fotók csökkenésén
mérjük a múló éveket és

maga és én és én és maga
párhuzamosok mértanilag
kész amatőr vers minden szava
béna asszonánc és csupa rag

tartson elém fordított tükröt
egészen lassan hozza szóba
nálam már nincsenek új trükkök
látom magánál sem azóta

tekeregjen kínban a székén
értelmezze túl mi a hűség
hogy én és maga maga és én
történelmi szükségszerűség


Hosszú hajú, fáradt férfi alszik kalapban egy éjszakai szórakozóhelyen, társasága tükröződő, falra festett női alak, előtte Borsodi sör doboza.

2 megjegyzés :